1. zsoltár

2016.01.01.

A boldogság útja

Kedves Testvérek! Azt hiszem, mindnyájan, akik itt vagyunk, szeretnénk boldogok lenni. Ilyenkor, az új év első napjaiban nagyon sokan megpróbálunk valamit tenni is azért, hogy boldog, vagy legalábbis boldogabb életünk legyen. Keressük a boldogságot a kapcsolatokban, családunkban, munkánkban vagy éppen szabadidőnkben, de sajnos időről időre zsákutcába futunk, és nem mindig találunk rá erre a várva várt állapotra. A mai napon, 2016. január 1-én egy témában és sorszámban is ide illő igerészen keresztül gondolkodjunk el azon, hogy Isten útmutatása szerint, hogyan érhető el a boldogság!

Az első zsoltárt olvastuk fel az imént, amely tulajdonképpen egy receptet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mit kerüljünk el, és mit tegyünk meg a boldogság elérése érdekében. Ezen az útmutatáson haladjunk végig röviden.

Az első kategóriába három olyan dolog tartozik, amelyet érdemes elkerülni. Így kezdődik a zsoltár: Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint. Vagyis a boldogság szempontjából az első meghatározó tényező az, hogy kire hallgatunk, milyen társasághoz tartozunk. Sokszor azzal indulunk meg lefelé a lejtőn, hogy olyan emberek közé keveredünk, akik rossz irányba visznek bennünket. Eleinte lehet, hogy csak egy-egy alkalmi tanácsot kapunk tőlük, később azonban előfordulhat, hogy egyre inkább befolyásuk alá kerülünk, és teljesen függeni kezdünk tőlük. Ezért nagyon fontos, hogy kivel barátkozunk, kivel beszélgetünk, kivel osztjuk meg érzéseinket, gondolatainkat, döntéseinket, mert a rossz társaság minket is lehúzhat, és elválaszthat Istentől.

A megfelelő társaság megtalálása mellett szintén nagyon fontos a megfelelő út felismerése. Megtalálni azt, hogy mi az életünk célja, és azon az úton járni, amelyen elérhetővé válik az a cél. Sőt, nemcsak a jó utat kell megtalálni, hanem érdemes messziről elkerülni a téves utakat. Hiszen sokszor úgy lesz oda a boldogságunk, hogy rossz célokat tűzünk ki magunk elé, és akarva-akaratlanul is rálépünk a vétkesek útjára, ahol aztán már nincs megállás.

Harmadjára pedig arra figyelmeztet az ige, hogy kerüljük a haszontalan időtöltéseket. Így írja a zsoltár: boldog ember az, aki nem ül a csúfolódók székére. A csúfolódó emberek tulajdonképpen egy teljesen haszontalan és értelmetlen dolgot művelnek, hiszen azzal, hogy a többieket bántják, sértegetik, semmire nem mennek, azon kívül, hogy szavaik rosszul esnek az illetőknek. De a maguk élete egyáltalán nem halad előre a csúfolódástól, és attól, hogy kigúnyolják a másikat, nekik nem lesz jobb. Ha nem is a csúfolódással, de bizony számos egyéb értelmetlen, haszontalan és fölösleges dologgal tudjuk kitölteni az időnket. Mindnyájan tudjuk, a mi életünkben mik is pontosan ezek a dolgok. Általában valamiből sokat igényelnek. Vagy valamilyen árat kell értük fizetni, akár pénzben, akár egészség terén, vagy sok időt kell velük tölteni, vagy nagyon oda kell rájuk figyelni, de az biztos, hogy előre nem viszik az életünket. Nem segítenek a hétköznapi dolgok elvégzésében, sőt hátráltatnak, és nem visznek előre az örök életre nézve sem. És egyébként, ha csak úgy egyik pillanatról a másikra kivennénk őket az életünkből, semmilyen kárunk nem keletkezne, azon kívül, hogy ránk szakadna egy csomó idő vagy pénz, vagy bármi, amit fel kellett ezekért áldozni.

Rossz társaság, rossz irányba vivő út, és haszontalan időtöltés, ez az a három dolog, amit mindenféleképpen érdemes elkerülni a boldog élet érdekében.

Most pedig azt is nézzük meg, hogy mi az, ami ezek helyett kitöltheti az életünket! Az Ige alapján igazából csak egy valami szükséges a valóságosan boldog élethez. Így folytatja a zsoltáros a kezdő sorral együtt olvasva: "boldog ember az, aki az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal."

Elmélkedni az Isten szaván. Két dolgot jelent ez a kifejezés. Egyrészt a Biblia olvasására, tanulmányozására figyelmeztet, másrészt pedig arra, hogy az olvasott szakaszokat próbáljuk meg bevésni emlékezetünkbe is. Fontos, hogy ne csak elolvassuk, vagy kiolvassuk a Szentírást, hanem gondolkodjunk rajta, és memorizáljunk belőle részeket. Ez azonban csak akkor válik életünk részévé, ha vágyat érzünk rá. Ha nem gyönyörködünk Isten üzenetében, ha nem gyönyörködünk az Ő nekünk átadott szavában, akkor nem lesz vágy a szívünkben arra, hogy elgondolkodjunk rajta, és hogy megtanuljunk belőle valamennyit. De ha mégis figyelünk rá, és megtesszük ezeket a lépéseket, akkor elérhetjük a boldogságnak is nevezhető állapotot.

Aki ugyanis elkerüli az első három dolgot, és komolyan odafigyel Isten vezetésére, az az Ige szerint "olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja, minden sikerül, amit tesz."A folyóvíz mellé ültetett fa azért különleges, mert még ott, Izrael vidékén sem hervad el, hiszen bár a folyómederben a száraz évszakban nincsen víz, de a fa gyökere eléri a felszín alatt csörgedező ereket. Vagyis az élet közelébe ültetve, és ahhoz kapcsolódva mégiscsak gyümölcstermő lesz a maga idejében.Hát ez az a boldogság, amelyet most, az új év kezdetén Isten nekünk ígér. Mert ha felé eresztjük gyökereinket, ha hozzá kapcsolódunk az igeolvasás, és a vele való közösség által, akkor Isten áldása lesz életünkön. Akkor a maga idejében, minden gyümölcsünk megérik. Akkor az Ő akaratát tudjuk megvalósítani, amelynek az lesz a következménye, hogy minden sikerülni fog, amit teszünk, hiszen az Ő akaratát tesszük.

Kedves Testvérek. A bibliamagyarázók egyértelműen azt mondják, hogy az első zsoltár akkor keletkezett, amikor a többi 149 zsoltár már készen volt. Ez azt jelenti, hogy ez az első zsoltár vezeti be a többit, és ezért láthatjuk azt, hogy a zsoltáros már itt, az első zsoltárban felvázolja a két lehetséges utat, amely közül mindnyájunknak választanunk kell.Hallgathatunk a rossz társaságok véleményére, járhatunk a céltalan utakon, és tölthetjük az időnket hiábavalóságokkal, de mindennek az lesz a következménye, hogy mint a polyva, szétszóródunk az ítéletkor, és az örök kárhozatra kerülünk.

De választhatjuk a másik utat is, amely az Istenre való figyelés és a tőle való függés útja, melynek következménye az áldott, boldog élet, amelyben minden külső körülmény közepette is tudhatjuk, nála örök életünk van, és amíg megérkezünk hozzá, folyamatosan teremhetjük a neki tetsző élet gyümölcseit. Döntsünk az új év első napján a boldogság felé vezető út mellett, és az értünk önmagát adó Úr Jézus segítsen mindnyájunknak, hogy ebben az évben is, és életünk egész hátralévő részében is vele legyünk áldott, boldog közösségben. Összefoglalva tehát, a felsorolt üzenetek értelmében boldog új évet kívánok. Ámen.

vissza