Apcsel 6,8-15

2015.06.06.

Üldözések

2015 Húsvétján imádságában Ferenc pápa azokról beszélt, akiket a világ számos országában "üldöznek, legyilkolnak, lefejeznek csakis azért, mivel keresztények". Az egyházfő úgy fogalmazott: "ők a mi mai mártírjaink, és sokan vannak - azt mondhatjuk, hogy többen vannak, mint bármelyik más korban".

Észak-Koreában a legrosszabb a helyzet, ahol semmilyen vallás nem gyakorolható; Biblia birtoklásáért nyilvános akasztás jár. Ott van Egyiptom is: 2010. január 7-én, az ortodox karácsony idején 6 fiatalt megöltek, 15 másik megsebesült. A támadásban meghalt egy muzulmán őr is, és az ő haláláért született csak bírósági ítélet, de több részvétnyilvánítót is letartóztattak. 2011. október elején Kairóban több tízezer civil vonult a tévészékház elé, követelve a templomrombolások leállítását. A tüntetésen 24-28 keresztényt megöltek, de erről sem volt sehol hírverés, mindössze egy-két hírportálon.

Kedves Testvéreim! Két hírt olvastam fel amely a mai keresztényüldözésről szól. Bár nem sokat foglalkozunk vele, bizony a világ számos területén valóban élet-halál harc a hit megvallása. De azt gondolom, hogy ha nem is ilyen fizikai értelemben, de lelki értelemben ma is, és a mi környezetünkben is folyamatosan felismerhető azoknak az üldözése, akik Krisztushoz tartozónak vallják magukat. Ha valaki ma Istenhez tartozónak vallja magát, annak sok hátulütője lehet elvilágiasodott társadalmunkban. Mai történetünk segítségével nézzük meg, hogy milyen párhozamokat találunk meg István üldözése és a mai keresztyénüldözés vonatkozásában.

Négy kérdésre keressünk választ: Kit üldöznek, kik az üldözők, hogyan zajlik ez az üldözés, és mit lehet tenni ellene?

Első kérdésünk tehát az, hogy ki az, akit üldöznek, mi alapján dől el, hogy valakit megpróbálnak szembefordítani Istennel vagy éppen a hitével?Történetünkkel kapcsolatban arra is rákérdezhetnénk, miért pont István az, aki először elszenvedi a mártírhalálig tartó üldöztetést?

A választ az Istvánról szóló leírásokban találhatjuk. Először úgy van megemlítve, mint aki egyike annak a hét gondozónak, hét diakónusnak, akit azért választ a közösség, hogy a tanítványokról levegyék az asztal körüli szolgálat terhét. Hadd foglalkozhassanak a tanítványok többet a tanítással, az igehirdetéssel, és hadd álljanak a más jellegű szolgálatba más, hívő emberek is. És mivel többek között Istvánról is jót mondanak az emberek, róla is úgy gondolják, hogy jó lelkű és bölcs, őt is beválasztják ebbe a szolgáló közösségbe. Jó híre és új hivatása mellett azonban mégis kiemelkedik szolgálata a többieké közül. Mert bár csak az asztalok körül kellene szolgálnia, Isten mégis úgy intézte, hogy ez az István igen eredményesen hirdette az Igét, és nagy csodák, és jelek követték szavait. Látszott rajta, hogy nemcsak mellébeszél, hanem valódi háttere van hitének, hiszen az Úr Jézus hatalma rajta keresztül is működött. Látszott, hogy hozzá tartozik. Sőt, amikor a nagytanács tagjai vádolni kezdik, azt is megállapítja a Szentíró, hogy István arcát vádlói olyannak látták, mintha egy angyal lett volna. A Krisztusi vonások tehát mind szavaiban, mind a szavait követő tettekben, sőt még külső jellemvonásokban is felismerhetőek voltak.

Testvérek. Ma is azokat üldözik, akiken egyértelműen látszik, hogy Krisztushoz tartoznak. Akik a világ fiai, akiken nem látszik a hit, az Istennek való engedelmes élet, azokat senki nem kezdi el üldözni. De akik felvállalják, hogy hozzá tartoznak, akik szolgálatba állnak, és talán még többet is teljesítenek, mint amire megbízatást kapnak, azok gyakran szenvednek hátratételt. Magyarul, ha látszik a hited, ha hallatszik a szavaidon, ha észrevehető a tetteiden, akkor ne csodálkozz, hogyha valaki ezért megszól, vagy lenéz. A krisztusi vonások bántják az istentelenek szemét. Ahogy az Úr Jézus esetében is az, hogy gyógyított, hogy tanított, hogy mindenkin segített felidegesítette a farizeusokat, írástudókat, és ahogy később István szavai és csodatételei is ezt eredményezték, úgy ma is, ha valaki Istennek él, és ez meglátszik, sokak számára ingerlően hat.

2. De menjünk is most tovább, és nézzük meg, kik azok, akiket zavar az Isten lelkének munkálkodása, kik az üldözők? István esetében azt láthatjuk, hogy sokan, sokféle érvvel próbáltak meg vitázni vele, de ahogy írja a szentírás: nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel, amellyel István beszélt. Az pedig, ha valaki jobb nálunk, ha valaki bölcsebb nálunk, mindig felingerel bennünket. Így váltak iriggyé Jézus esetében is az akkori tanítók, főpapok, és Istvánnál is ugyanez a helyzet. Az irigység mellett azonban a szívbéli űr is indító oka volt üldözésüknek. Ha nincs, ami betölti az életüket, ha nincs átélt csoda, ha nincs Isten munkájának megtapasztalása, üres az élet, és ha már üres, azt szeretné, hogy a másé is üres legyen. Nehogy már ennek az Istvánnak olyan jó legyen. Nehogy már jól érezze magát, nehogy már boldog legyen, mert megérintette az Isten. Testvérek, ez is nagyon gyakori oka az üldözésnek, hogy az ember sajnálja a másiktól a békességet, a boldogságot, a harmóniát.Így működik ez ma is. Ha látják, hogy a legkeményebb betegségekben is megmarad a hitünk, rögtön megpróbálnak minket kikezdeni. Ha észreveszik, hogy valamilyen csoda történt az életünkben, vagy egyszerűen csak látják rajtunk a harmóniát, a békességet, akkor igyekeznek, hogy hamar kimozdítsanak bennünket ebből az állapotból. Azért, mert ők ilyet még nem éltek át. Nem tapasztalták meg, milyen jó Istenben bízni, nem élték át, mennyi áldást és örömöt kaphatnak a hozzá tartozók, és nem tudják, milyen abban a békességben élni, hogy Isten akarata nélkül még csak egy hajszál sem eshet le a fejünkről.

3. Tudjuk tehát, kit üldöznek, átgondoltuk, kikből lesznek az üldözők, most harmadjára nézzük meg, hogyan folyik ez az üldözés? Az üldözés egyik jól bevált formája a vitatkozás, a kötekedés. Akit kinéz magának a gonosz, azt mindenféleképpen megpróbálja meggyengíteni hitében azzal, hogy vitára kényszeríti. Az ilyen támadások közben pedig, ha már nincs más lehetőség, előkerül a hazugság, a csalás, és a tudatos félrevezetés. Erre is rengeteg példát találhatunk a Szentírásban. Már az édenkertben is így kezdte ki sikeresen a kígyó az első emberpárt. Először csak egy kis vita, egy kis okoskodás, aztán hazug félrevezetés, és már szét is van rombolva az Istennel való kapcsolat.

De így próbálkoztak Jézus esetében is, kötekedéssel, hamis tanúkkal, mígnem a többséget sikerült átverni, felbujtani, hogy keresztre feszítsék a Megváltót. Istvánnál is így próbálkoznak, hazugsággal, hamis tanúkkal, de mindenféle eredmény nélkül. És ha megfigyeljük, az üldözésnek ez a formája azóta is jelen van a világba. A mai üldözők is első lépésként csak úgy megszólnak, megjegyzéseket tesznek a hitünkkel kapcsolatban. Rajtad sem segít az Isten, akkor minek jársz templomba? Minek imádkozol, attól még nem változik semmi? Minek olvasod a Bibliát, az is csak egy egyszerű könyv, emberek írták? Aztán ha nem tudnak eltántorítani, jön a többi eszköz. Egy kis hazugság, egy kis tudatos félrevezetés, hamis tanúk, akik valami mást mutatnak fel, ami segíthet az életben, és közben ha nem figyelünk, már le is tértünk a helyes útról. Bízzál inkább a jóslásban, nézd meg, mit mond a csillagjegyed, mert mindent az irányít. Jógázz, merülj magadba tornázás közben, és máris békességre lelsz! Vagy dolgozz, amíg csak bírsz, hogy legyen elég pénzed, mert a pénzzel minden bajod megoldódik!Kedves Testvérek. Így támad a gonosz, és nemcsak ellenségeink által, hanem sokszor a hozzánk legközelebb állókon keresztül. Házastárs, családtag, jó barát, vagy szomszéd közreműködésével, mert az eszköz nem számít, csak a cél, hogy minket elszakítson az Istentől.

4. Végül pedig tegyük fel a kérdést, mit tehetünk az ilyen támadások ellen? Milyen lehetőségeink vannak ezekben a helyzetekben?Történetünk és a Biblia tanulsága alapján két út van előttünk. Az egyik lehetőségünk az, hogy engedünk a gonosznak, a ránk támadó embereknek, és behódolunk akaratuknak. Megtagadjuk Istent, szembemegyünk hitünkkel, és üldözöttből üldözővé válunk. Elengedjük a minket megformáló Isten kezét, és megpróbáljuk a magunk útját járni, amelyben a hamis, megtévesztő utakon hamar elvész az életünk.Vagy pedig, ahogy István is tette, engedjük, hogy az Isten Szentlelke működjön bennünk, és vállaljuk az Ő jelenlétének további következményeit. Vállaljuk az áldozathozatalt, a sok megszólást, hátratételt, lelki üldöztetést, de ezek elszenvedése után elnyerjük azt a jutalmat, amelyet Isten maga készített el a hozzá tartozók számára. Vállaljuk a hitpróbát, és az ezzel járó nehezebb utat, de végül megérkezünk abba az igazi életbe, amelyre elhívott minket a mi Istenünk. Így megfordul a sorrend, üldözőkből üldözöttek lehetünk, ahogyan Pál apostol esetében is ez így volt, és korábbi életünket letéve csak neki élhetünk.

Testvéreim. Nem könnyű ez az út, és nem is ijesztgetni szeretne minket az Úr ezekkel a tényekkel, de a mai világban, látva a föld más részein zajló eseményeket, üldöztetéseket, és megtapasztalva a mi saját környezetünkből érkező támadásokat, komolyan kell vennünk Isten üzenetét, és belőle kell erőt merítenünk ehhez a megpróbáló, de csodálatos jutalomhoz vezető úthoz.

Zárás képen hadd olvassam fel az Úr Jézus szavait, aki minden üldözőjét legyőzte, és ezáltal nekünk is örök életet szerzett, hogy mit is mondott Ő a bennünket érő üldözésekkel kapcsolatban. "Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek." A mindenható Isten adjon nekünk töretlen hitet és bátorságot, hogy a bennünket érő támadások kereszttüzében örömmel, és ujjongva tudjuk megélni vele való kapcsolatunkat. Ámen.

vissza