János 15,1-8

2016.01.10.

Jézus mondja: Maradjatok énbennem!

Kedves Testvérek. Körülbelül egy évvel ezelőtt, az egyik kislányom véletlenül leejtette a régi telefonomat, így mivel nekem is haladni kell a korral, beszereztem egy okos telefont. Az egyik újdonság az volt számomra, hogy amikor beállítom, hogy hány órakor ébresszen fel, oda lehet írni, hogy milyen szöveg jelenjen meg, amikor elkezd csörögni az ébresztő. Épp akkortájt került elém ez az Ige, és nagyon megszólított, így azóta minden reggel, amikor a telefon ébresztőként csörög, ezt az üzenetet látom: Maradjatok énbennem.

Megmaradni az Úr Jézusban. Megmaradni az Úr Jézusban ma, amikor a megmaradás világszerte a krízisét éli. Gondoljunk csak bele, bármerre nézünk a mai világban, azt látjuk, hogy az emberek nem akarnak megmaradni sehol. A középkorúak és a fiatal felnőttek között nagyon sokan vannak például olyanok, akik időlegesen, vagy véglegesen elhagyják az országot. Abban vívódnak családok, házaspárok, hogy maradjanak-e itthon, vagy próbáljanak szerencsét külföldön. Lehet, hogy sokan maradnának, de már nem köti őket annyira a család, a barátok, a falu, így inkább útra kelnek.

De ugyanezt látjuk a szülők és a gyermekek között is. Nem könnyű a maradás. A gyermekek hamar elkerülnek más településekre továbbtanulni, szakmát szerezni, aztán ha kirepülnek, sokan már nem is a szomszéd faluba, hanem több száz kilométerre kerülnek, mert ami a korábbi nemzedékeket visszatartotta, az ma már kevés.

Vagy beszélhetünk a párkapcsolatokról is, a házasságról. Manapság az emberek jó része úgy váltogatja a párjait, mintha csak ruhát cserélne. Egyik héten az egyik, aztán jöhet a másik, 1-2 év már hosszú kapcsolatnak nevezhető, de valami úgyis elromlik, valamilyen hibát úgyis találunk mindegyikben, minek mellette megmaradni? Megmaradni amellett, akivel Isten színe előtt örök hűséget fogadtunk? Már lassan kinevetik az embert, ha ilyenről beszél. Nemrég volt a 10. érettségi találkozónk, és szinte furcsán néztek rám a többiek, hogy még mindig ugyanabban a kapcsolatban vagyok, mint az 5 éves találkozón, amikor a feleségem még csak a menyasszonyom volt. Azóta az egyik megházasodott, majd elvált, a másik meg sem tudja számolni, hány kapcsolata volt, a harmadik meg nem akarja a kötöttséget, csak úgy elvannak egymással, aztán majd lesz valami.

Ilyen körülmények között, amikor a megmaradás óriási támadásoknak van kitéve, azt mondja Jézus: Maradjatok énbennem. Mert amikor az élet számos területén elszoktunk a megmaradástól, a vele való kapcsolatnak ez még mindig nélkülözhetetlen eleme. Megmaradni benne. Tudni, hogy benne vagyunk, az övéi vagyunk, és hozzá tartozunk. Vajon hogy állunk ezzel? Fontos ezt felmérni, hiszen van, amikor mások kérdőjelezik meg hitünket, van, amikor mi magunk csüggedünk el újabb botlásunk miatt, így hát tudni szeretnénk, és tudnunk is kell, hogy hogyan állunk az Urunkkal való kapcsolatban.Ebben a kérdésben szeretne utat mutatni felolvasott Igénk által az Úr Jézus. Két kifejezésben bontsuk ki mai üzenetünket. Így mondja Jézus: maradjatok énbennem, és én tibennetek. Mi őbenne, és Ő mibennünk.

1. Először nézzük meg azt, hogy mit jelenthet az, hogy maradjunk mi őbenne? Ahhoz, hogy ezt megértsük, egészen az ószövetségig kell visszamennünk, ahol számos esetben beszél az Ige Izrael népéről, mint amely Isten kiválasztott szőlője. Ábrahámban Isten elhívta népét, és megígérte nekik, hogy velük lesz, beviszi őket Kánaán földjére, és gazdag áldásában részesíti őket. Ehhez azonban némi engedelmesség is kellett volna. Isten sokáig várta népétől a gyümölcstermést, de időről időre csak elfajult, rothadt gyümölcsöt kapott. A nép hűtlen volt hozzá, nem maradt meg a vele való kapcsolatban, sőt, számos alkalommal szégyent hozott rá. És mivel a kiválasztás célja, a gyümölcstermés nem teljesült, ezért elküldte Fiát, az Úr Jézust, akit mint egy szőlőtövet, elültetett ebbe a világba. Ő az igazi szőlőtő, és benne végre megvalósulhatott az Isten akarata. Ha pedig vele kapcsolatba kerülünk, akkor onnantól kezdve mi is meg tudjuk valósítani az Isten akaratát. A szőlősgazda, mint korábban leszakadt ágakat, újra beolt minket a szőlőtőbe, Jézus Krisztusba, és így őbenne lehetünk, őhozzá tartozhatunk.

Ha azonban ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy tőle függünk. Hiszen a szőlővessző csak akkor tud hajtani, növekedni, ha összeköttetésben van a tőkével. És itt jön az a kísértés, amelytől Urunk megszeretne védeni bennünket. Azt mondja: maradjatok énbennem. De miért mondja ezt? Nyilván azért, mert előfordul, hogy időnként nem akarunk benne maradni. Megismerjük, hozunk mellette egy döntést, hiszünk benne, de a hétköznapi életben nem akarunk tőle függeni. Megpróbálunk leválni róla, az élet adó szőlőtőkéről, és tőle elválasztva próbálunk éldegélni. Csak az a baj, hogy a szőlővessző önmagában életképtelen. Egy ideig még úgy tűnik, semmi baja, aztán fonnyadni kezd, szürkül a színe, majd idővel teljesen elszárad. És nem hogy a gyümölcstermésre képtelen, hanem egyenesen életképtelen lesz. Maradjatok énbennem, mondja Jézus. Ne keressétek önmagatokban az erőt, az életképességet, és más szőlőtő felé se kacsingassatok, mert én vagyok az igazi. Hiába próbáltok a munkából erőt meríteni, hiába koncentráltok szokásaitokra, hobbiaitokra, hiába magyarázzátok nekem, hogy a család, vagy az egészséges életmód meg fog tartani benneteket, az igazi szőlőtő én vagyok - mondja Jézus. Csak bennem van életetek.

2. Maradjatok énbennem, kezdte Jézus, és én tibennetek - folytatja. Második pontunkban nézzük meg, mit jelent az, ha Ő bennünk van. Mindenek előtt egy állandó összeköttetést. Hiszen onnantól, hogy hozzá kapcsolódtunk hitünkkel, Ő az, aki belülről táplál bennünket. Folyamatosan adni szeretne nekünk. Mintha egy hálózati töltőre lennénk csatlakoztatva, amelynek köszönhetően egyszerűen nem tudunk lemerülni. Gyakorló szülők, nagyszülők biztosan ismerik azt az érzést, amikor az ember este megpróbálja siettetni a gyermeket, hogy most már ideje aludni, elfáradtál, ki kell pihenned magadat. Talán legtöbbünk életében gyakran eljött, vagy eljön ez a pont, amikor úgy érezzük, nem tudunk többet adni, teljesen leszívták az erőnket, kimerültünk, és már alig várjuk, hogy beessünk az ágyunkba.De előfordul ez a házastársak között is. Amikor az egyik fáradt, a másik kimerült, és bár szeretnék megosztani egymással gondolataikat, könnyebb csendben lenni, jobb egy kis magányba vonulni, mert a napi dolgok kimerítettek, és úgy érezzük, nem tudunk többet adni, még a házastársunknak sem.

Testvérek, az Úr Jézus nem így működik. Ő nem merül le. Ő nem fárad ki abban, hogy táplál bennünket. Ezért jó, ha engedjük, hogy bennünk éljen. Mert ha Ő él a szívünkben, akkor mi is talpon maradunk, és ráadásul képessé válunk arra, hogy teljesítsük az Ő akaratát. Ezt nevezi az Ige gyümölcstermésnek. Ha Jézus bennünk él, látszanak a gyümölcsök. Nagyon sok féle ilyen gyümölcs teremhet az életünkön keresztül. Pál apostol beszél a lélek gyümölcseiről a galata levélben: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. De ezeken túl is számos gyümölcsöt teremhetünk, ha az Úr Jézusban vagyunk, és ő mibennünk. Fontos azonban tisztázni, hogy nem mi vagyunk a lényeg. Nem mi vagyunk a gyümölcs forrása, nem mi vagyunk a tápanyag. Ahogyan a tápanyag a szőlőtőből indul és úgy halad át a szőlővesszőn, úgy vagyunk mi is a mi vesszőnyi életünkkel továbbítói az Istentől jövő tápanyagoknak. Rajtunk, a mi életünkben is teremhetnek az Ő áldott gyümölcsei, mert ezért oltattunk belé.

Cseri Kálmán, sokak által ismert református lelkész mondta egyszer egy ramocsaházi vacsorán, hogy ő leginkább egy locsoló tömlőhöz szereti hasonlítani magát, mint keresztyén embert. Nem mi vagyunk az éltető víz, nem mi vagyunk a forrás, de rajtunk keresztül áramlik az Isten üzenete. És miközben átfolyik rajtunk az életmentő víz, mi magunk is megtisztulunk. Mint a cső, miközben átengedi magán a vizet. Hát valahogy így valósulhat meg az Isten akarata az életünkben, ha a helyünkön vagyunk. Ha nem gondoljuk magunkat a tápanyag forrásának, de szorosan hozzákapcsolódunk a szőlőtőhöz, mely rajtunk szeretne gyümölcsöt teremni.

Kedves Testvérek. Jézus mondja: maradjatok énbennem és én tibennetek. Én napról napra erre a mondatra ébredek, és azért mondtam el tudatosan sokszor ezt a mondatot, hogy mindnyájan jól megjegyezzük. Hogy eszünkbe jusson Jézus szava, amikor másfelé nézelődünk, hogy visszavigyen hozzá, amikor kimerülünk, vagy lemerülünk, és hogy ott lebegjen szemünk előtt, amikor magunkban akarunk erősködni.

Hallgassuk meg még egyszer igénket, és vegyük szívünkre annak üzeneteit. Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok az szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek. Ámen.

vissza